„Olyan szolgáltatást tudunk nyújtani, ami abban segít, hogy ne lépkedjünk tojáshéjakon. A szemléletformáló beszélgetéseink és előadásaink egy vállalkozás, egy cég számára is értéket jelentenek. Kipukkasztják a buborékokat, a munkaerőpiac számára értékes fiatalok előtt nyithatják meg az utat. Hogy ne tartsanak tőlük csak azért, mert nem ismerik őket” – fogalmaz Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője.
Szilvi szerint mindenkiben vannak előítéletek, benne is. Sztereotipikusan gondolkodunk, nem csak a romákkal kapcsolatban.
„De ahhoz, hogy egészséges társadalomban éljünk, meg kell teremteni a párbeszéd lehetőségét. A mostani fiatalok erre sokkal nyitottabbak, mint a felnőtt korosztály. Rengeteg kérdésük van ezzel kapcsolatban.”
Ezt a társadalmi párbeszédet indította el az iskolai közösségeknél kezdve az Uccu Alapítvány. Általános és középiskolás, valamint egyetemista diákokhoz és pedagógusokhoz látogatnak el roma önkéntes fiatalok, hogy az informális oktatás módszereivel, játékos és interaktív formában, tabuk nélkül, humorral meséljenek nem romáknak a kultúrájukról, identitásukról, saját megéléseikről. Tabudöntögető beszélgetéseiket hamarosan a cégekhez és vállalatokhoz is elvinnék.
A romagyilkosságok után úgy érezték, tenni kell valamit
Az Uccu Alapítvány 2010-ben kezdte a munkáját. Egy maroknyi csapat a 2008-2009-es, romák ellen rasszista indítékból elkövetett gyilkosságsorozat és a társadalmat jellemző szolidaritáshiány miatt úgy érezte, tennie kell valamit.
„A László Flóra által összehívott alapcsapat társadalmi párbeszédet indított el, kicsiben. A munkánk kiindulópontját az a probléma jelenti, hogy sokan a cigányságot úgy utasítják el, hogy nem is ismernek minket. Rengeteg a tévhit, a valótlanság, ezekkel szeretnénk szembemenni.”
Szénási Szilvia 2013-ban csatlakozott a csapathoz önkéntes moderátorként, 2016 óta vezeti a szervezetet.
„Mindannyiunknak, akik az Uccuban dolgozunk, kettős az identitásunk: ugyanannyira vagyunk magyarok, amennyire romák. A magyar kultúrában nőttem fel, az teljesen az enyém, ugyanúgy, ahogy a roma kultúra is. Igazából nekem eggyel több van.”
Én sem beszélhetek egy egész roma közösség nevében, pedig az egész életem erről szól.
Más szemmel nézed a Nyolckert
Az indulás óta megerősödött az alapítvány társadalmi beágyazottsága. Már nem nekik kell kopogtatniuk az iskoláknál, rengeteg meghívásuk van, országos szinten 60-70 előadást tartanak az intézményekben, évente mintegy 3000 gyerekhez jutnak el.
Ezekben az iskolákban jellemzően nem is tanulnak roma gyerekek, így a diákok csak a média, a társadalom által felkínált képpel találkoznak a hétköznapokban. Az Uccu moderátorainak közreműködésével a 90 perces foglalkozásokon megkérdőjelezhetik a sztereotípiákat, átbeszélhetik az előítéleteiket, vitázhatnak társadalmi jelenségekről, feltehetik a kérdéseiket.
Az iskolai foglalkozásokból nőtte ki magát a Gyere velünk a Nyolckerbe program, 2018-ban elindultak az budapesti roma városi séták. Ezek során végigjárják a Józsefváros, a legnagyobb budapesti roma közösségnek otthont adó kerület legfontosabb olyan állomásait, melyek a cigány kultúrához köthetők.
A Blaha Lujza tértől indulnak, a Népszínház utcán át egészen a Mátyás térig. Felhívják a figyelmet a roma holokauszt áldozatairól is megemlékező botlatókövekre, valamint fontos közösségi találkozópontokra is.
A Blahán nemcsak Blaha Lujzáról és az ő cigányzenéhez fűződő kapcsolódásáról beszélnek, megemlítik például a jóval kevésbé ismert Hegyi Arankát, az első roma származású művészt, primadonnát is. Minden séta más és más, attól függően, ki vezeti, hiszen az Uccu minden munkatársa személyes élményeit, egyéni tapasztalatait is beépíti a történetmesélésbe.
„Az interaktív, élményalapú séta közben rávilágítunk a társadalmi nehézségekre, például az intézményesített roma kultúra hiányára.
A nyolcadik kerületnek nagyon erős a történelme, a kulturális öröksége, mégis nehéz konkrét helyszínekhez kapcsolódni, mert minden bezárt: a Rádió C, a Roma Parlament szervezete, a Galerie8 roma kortárs művészeti galéria.” (A Palotanegyedben aztán megnyitott a szervezethez kapcsolódó Bura Károly Galéria.)
Nemcsak Budapesten, hanem Pécsett is vannak már séták angol és magyar nyelven egyaránt. Évente 50-60 sétát tartanak, elsősorban felnőtteknek és nagyobb arányban külföldieknek.
Kész a komplex üzleti tréningprogram
Szilvi vezetésével az Uccu egyre inkább szeretné szélesíteni társadalmi munkájának területét. Augusztus 2-án, a roma holokauszt emléknapján Eltemetett igazság címmel konténerkiállítást nyitottak a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-vel a Mátyás téren. Itt bemutatták azokat az eseményeket, melyek az európai szintik és romák százezreinek népirtásáig vezettek.
Decemberben emberi jogi kommunikációs kampányt indítanak, melynek központi témája a romák érvényesülése a többségi társadalomban. „Felkértünk ismert romákat, fontos közéleti szereplőket, mondják el saját véleményüket, beszéljenek élményeikről. Tervezünk egy emberi jogi kiadványt és egy ehhez kapcsolódó foglalkozást is.”
Szilviék szakértőkkel közösen dolgoznak egy pedagógusoknak szánt tananyagon, a jövőben ugyanis szorosabban szeretnének együttműködni a tanárokkal. De a diákokon kívül más célcsoportokat, például szociális munkásokat, a közszférában dolgozókat is meg akarják szólítani.
Jelenleg éves költségvetésük 23-25 millió forint, melynek mintegy 80 százaléka származik pályázatokból. A saját forrást legalább 40 százalékra növelnék, ennek lehetőségét a vállalatokkal és cégekkel való együttműködésben látják.
„Azok a munkaadók, akiknek fontos a társadalmi felelősségvállalás, nyitottak arra is, hogy együttműködjenek Magyarország legnagyobb kisebbségének tagjaival” – fogalmaz Szilvia.
Foglalkozásaikkal sokrétű módon tudnak segíteni: a befogadó vállalati kultúra támogatásával, a roma munkavállalók iránti nyitottság fokozásával, az azonosságok bemutatásával, az előítéletek, és prekoncepciók megdöntésével.
A vállalati együttműködés kereteit a Genesys Hungarynél építették ki első körben. Egy véletlen találkozás szülte a közös munkát, melynek eredményeképpen az Uccu szemléletformáló előadást és sétákat rendezett a felhőszolgáltató cég munkatársainak és HR-osztályának. A Genesystől segítséget kaptak a belvárosi séták foglalási applikációjának fejlesztésében.
Elkészült az Uccu komplex üzleti tréningprogramja is, melyet cégek, kis-, közép- és nagyvállalatok, illetve a közszférában dolgozók számára fejlesztettek ki. Az Ismeretlen valóságunk és a Nézd a szememmel a világot elnevezésű csomagok workshopokból és városi sétákból állnak.
Csak együtt lehet
Az ország leginnovatívabb, gyerekeket fejlesztő kezdeményezéseit kereső és bemutató Edisonplatform megalakulása óta az Uccu Alapítvány minden évben ott van legjobb 100 oktatási program között. Idén a Forbes magazin különdíját kapták meg. A díjazottak mindig olyan kezdeményezések, melyek innovatív módon a 21. századi tudásra készítik fel a gyerekeket.
Az Bridge Budapest gondolatformáló közösségével rendszeresen együttműködik az Uccu, az Edisonplatform szakmai hátteret biztosít több kezdeményezésükhöz is.
Most például adománygyűjtő interaktív totemet kaptak tőlük, mely a Radnóti Miklós Színház előcsarnokában gyűjti az alapítvány számára a felajánlásokat.
Egyelőre közös eredmény, melyet a roma és nem roma közösség is ugyanúgy magáénak és fontosnak érez, nem születik. Fotó: Sebestyén László
Az Uccu munkájának elismertségét díjak sora jelzi. Megkapták már a Civil Díjat, 2020-ban az Európai Bizottság Europa Nostra díját is oktatás, képzés és figyelemfelkeltés kategóriában.
Iskolai foglalkozásaik ingyenesek, de ahhoz, hogy finanszírozzák a működést, biztosítsák az mentorok utazási költségét, a bérét, szükségük van bevételre és biztos forrásokra is. Sokat tanultak az elmúlt években például az Erste Seeds, vagy az Unicredit Lépj velünk! programja keretében arról, hogyan kell üzleti szemlélettel közelíteni ehhez a társadalmi munkához a fennmaradás érdekében. Jelenleg a Badur Alapítvánnyal dolgoznak együtt azon, hogy elérjék kitűzött szakmai és fejlesztési céljaikat.
„Sokkal erősebben szeretnénk a fundraising tevékenységeinkre koncentrálni. Egyrészt, hogy stabilabban működjön a szervezet, másrészt, hogy a mások számára is hasznosítható tudásunkat szolgáltatás formájában is tudjuk értékesíteni.”
Az Uccu missziója szerint a roma emancipációt Magyarországon csak szövetségben lehet megvalósítani, ehhez pedig olyan platformok kellenek, amik elindítják a közös beszélgetést.
Szilvi szerint az egyes szervezetek, kezdeményezések elkönyvelnek kisebb-nagyobb sikereket, de közös eredmény, melyet a roma és nem roma közösség is ugyanúgy magáénak és fontosnak érez, nem születik.
„Én sem beszélhetek egy egész roma közösség nevében, pedig az egész életem erről szól, romaként én is megtapasztalom ennek a létnek a jó és a rossz oldalát is. Én szeretem azt, hogy ilyen vagyok. Nem akarok más lenni, nekem nincs ezzel dolgom.
De azzal, ahogy a társadalom kezeli a cigányságot, azzal igen. És ez nem a romák dolga, hanem mindannyiunké.”